Tudom, hogy már régen jelentkeztem, de zajlik az élet… annak pozitív és negatív értelmében is. A pozitívum, hogy két gyönyörű és nagyon aranyos lánnyal költöztem össze és előszeretettel járkálnak a szobámban. Nemrég fogadtuk be őket, mivel már rég szerettem volna háziállatot a kutya-macska-hörcsög háromszögön túlról. Így lettek patkányaim. A negatívum, hogy – egyelőre nagyon úgy hat, - mondvacsinált okokból kitettek az albérletünkből.
Na, itt kezdenék el kitérni a mai témánkra, az albérletpiacra, ami… nos… finoman szólva is gyászos. Nem kertelek, a bejegyzésem megírásakor még mindig várunk a mesebeli albérletre, ami 1+2 félszobás, normális elrendezéssel, normális környéken van és még ki is tudjuk fizetni. (szóval, ha valaki tud ilyet, ne fogja vissza magát! Köszi.) Én még mindig remélek, viszont számos ellenpélda is akad. Elmesélnék hát párat!