Süldő süllő koromban ismerkedtem meg a szerepjátékokkal, abból is a Vampire volt, amivel először találkoztam. Éreztem, ahogy azonnal megragad az a furcsa figura a szabálykönyvben. Egy zilált külsejű fickó, a szemei sötétek, furcsa grimasz, egy törött feszület a nyakban és egy póló, amiről szemek bámulnak vissza. Malkavita, olvastam a lap tetején. Ott szippantott be a játék, még akkor is, ha utána hónapokig nem is játszottam. A MAGUS valahogy mindig elkerült, most sem érdekel különösebben. Tudom, így már nem lehetek igazvérű magyar szerepjátékos egyesek szemében, de ez van.
Ahogy teltek az évek és rutinosabb lettem, több játékot és játékost ismertem meg, rájöttem valamire. Minden szentnek maga felé gurul a kockája. Ha valahová betéved egy (kvázi) új játékos vagy érdeklődő, sokan megpróbálják utcai kufárokként rásózni az általuk legjobbnak vélt játékot, még akkor is, ha az újoncnak az a stílus nem is fekszik. Le van szarva. Egy gyors és részletes bemutató arról, hogy miért is az adott játék a világirodalom mesterműve, a nyolcadik világcsoda, amiről elmondható, hogy maga az Isten írta, és lepraclizta a világ legistenebb emberének… stb., stb.
Jöjjön tehát egy kis szatirikus írás a témáról… akinek meg nem inge…

Egyik esti fáradtságom eredménye a következő kis szösszenet. Aki ismeri a Vampire (szerepjáték) világát, annak ismerős lesz, aki pedig nem, ők legalább egy kis sztereotipikus betekintést nyerhetnek a klánokról és vérvonalakról… á la Alkonyat.

Mostani bejegyzésem egyben élménybeszámoló és ajánló, esetleg kritika is. Nemrégiben volt lehetőségem többedmagammal ellátogatni a Budapest szerte hirdetett horror cirkuszba. Tovább kattintva elolvashatod, hogy miért is érdemes megnézni ezt az előadást, ha szereted a horrort és/vagy a cirkuszt.

Elmúlt a Halloween és minden természetfeletti visszatért oda, ahonnan előmászott azon a sötét éjszakán. Vagy mégsem? H.P. Lovecraft születésének 125. évfordulója alkalmából végre hozzánk is elkúszott ez a rémséges rendezvény, melyet Amerikában már évek óta tartanak, hála a Fantasy Flight Gamesnek, ami az író által teremtett világot oly sok játékban felhasználta már. Olvassatok tovább, hogy ti is megtudjátok a részleteket!

Nem halott az, mi fekszik örökkön, a halál sem ér át végtelen időkön.

Csoki, cukor, popcorn, és csipsz betölt és szombaton azért illik megnézni valami félelmetes vagy kevésbé félelmetes dolgot. Ennek jegyében gondoltam ajánlok pár filmet, ami családbarát vagy lazulós módon kicsit borzongat csak. Nézzük hát, miből is érdemes szemezgetni!
Kicsiknek, családnak és azoknak, akik nem bírják a horrort jó választás lehet a következő lista valamelyike:

Nos, hát, mit is mondjak. Ezek amolyan rövidke szösszenetek, ujjgyakorlatok, amik történetesen a League of Legends nevű játékból ihletődtek. Hiszen ott sem minden az ösvényekről szól. Belegondoltam, hogy mi történhet a töltőképernyő alatt. Nem tudom, hogy fanfiction-e. Döntsétek el ti... meg minden egyéb.

A következő bejegyzést egy kedvenc zenekarom a Korn ihlette és az a sok szar, amit nap, mint nap tapasztal az ember. Az egyik legerősebb, de nem feltétlen a legjobb érzelemről lesz itt szó. Gyűlölet, utálat, és érinteni fogom a bully témát is, amit magyarul annyira nem lehet lefordítani, de maradjunk a szekírozásnál.

Közeledik a Halloween (ki tartja, kit érdekel és kit nem, ezt mindenki döntse el maga) és már a multik polcain kint vannak a mikuláscsokik, de nem azt hoztam most nektek… többek között azért sem, mert nem én vagyok a Mikulás… bocs. Helyette viszont van pár igazán velős, rövidke történet, ami megborzongat. Nálam már hagyomány a húgommal a halloweeni horrorfilm nézés, szóval alapozzunk kicsit.

Rövidke bejegyzés érkezik most és azt hiszem a teljesség igénye nélkül.

Téma: a Hearthstone nevű online kártyajáték, melyet a Blizzard csinált a World of Warcraft alapján.
Nem írnék egy 125. játékismertetőt, már csak azért sem, mert maga a játék egyszerű, akár a faék. Én magam még bétában kezdtem játszani, de aztán jött egy hosszabb kihagyás és nemrég indultam neki újra a játéknak. Engem személy szerint zavart az egyszerűsége, tekintettel, hogy sok másik kártyajátékot próbáltam/játszok és azok rendszerint némiképp összetettebbek. Viszont felismertem, hogy a gyors, laza meccsek kikapcsolódásnak tökéletesek és az új játékmód, a Kocsmai Verekedés kifejezetten poén. Bár arról tettem említést, hogy a játék laza, vannak olyan dolgok, amik… egyszerűen kiégetnek és a következő Murphy-szerű kérdéseket vetik fel bennem.

Kedves Társaim!

A tegnapi napon, azaz 2015. szeptember 28-án, hétfőn súlyos csapás érte világunkat. Kevesen gondolták volna, hogy ilyen egyáltalán előfordulhat, de megesett… közel a vég, jobb lesz felkészülni.

Értem én, hogy hétfő, de mégis. Vannak dolgok, amikre az ember mindig számít. Ilyen mondjuk a csekkek, az adóbevallás és a halál. És ilyen a Facebook is (az ember legjobb barátja), ami valamiért a tegnapi napon mégis cserbenhagyta a világot és tüntetőleg használhatatlanná vált.
Több mint egy teljes órára!
Szinte futótűzként terjedt a pánik az emberek közt. A katasztrófa eszkalálódása több szakaszra volt osztható. Nézzük meg hát ezeket.