Azt hiszem, ez eléggé aktuális és szomorú. Trendek jönnek és trendek mennek, ezt tudjuk. Viszont a jelenlegi éra alatt sokan és sokféle okból nyögnek. Van, aki azért, hogy „miezaszar???” és van… nos, van aki a kéjtől… vagy valami hasonló.
Elöljáróban annyit, hogy nem kell velem egyetérteni, ez az én álláspontom, és legyek bármennyire is cinikus, nem kell olyan komolyan venni, elgondolkodni lehet.
Felületes(ke) pszichológiai ismereteimet bevetve furcsa dolgokra jöttem rá. Adott három írónő (többé-kevésbé), akikben van valami közös.

Laurell K. Hamilton, aki többek közt az Anita Blake sorozatot jegyzi. Lényegében egy halottkeltő, vámpírvadász, blablubla csajszi lenne a főszereplő, de félúton mégis eltévedt és a sorozat isten tudja hányadik részénél járva már… nos, vadássza a természetfeletti lények… farkát. A főhősnő már hált vámpírral, vérfarkassal (ez csak természetes), vérpárduccal, vértigrissel (ez halálosan komoly), zombival, kísértettel, unikornissal, repülő spagettiszörnnyel és ötletem sincs mivel még. Ez mi??? Nem vagyok képes felfogni, hogy ezt miért kellett? A csaj persze jól néz ki és veszélyes, a trófeái szintén. A könyvek nagyon sikeresek, képregény már van és rettegek tőle, hogy film is lesz ebből a… sorozatból. Tényleg kell ez? Azt inkább már nem is fejtegetem, hogy az írónő és a főszereplő között mennyi külső hasonlóság van, persze utóbbinál feljavítva.

Stephanie Meyer. Alkonyat. No. Fcking. Comment. (Miért ír valaki „horrort”, ha ötlete sincs a műfajról, ahogy azt nyilatkozta a hölgy?) Az egyetlen valamirevaló érdeme az, hogy a tinik újra a kezükbe vették a könyveket, ezt becsülöm. Komolyan.

E.L. James és a Szürke ötven árnyalata. Bár nem olvastam ezt a szutykot, sok időm ráment, hogy tájékozódjak afelől, miért is kelendő ennyire. Tudom, ez így megkérdőjelezi a kritika hitelességét, de nem kell megkóstolni a szart, ahhoz, hogy tudjam, nem lesz jó íze. Alaposan körüljártam a témát... pont elég volt.
A legfontosabb tudnivaló róla, hogy egy 18+ Alkonyat fanfic-nek indult. Tehát: a jelenleg 51 éves írónő arról álmodozott, hogy miként is kefélnek Edwardék és ezt átdolgozva befutott. Ahham. Értem. Az emberek pedig kajálják, olyannyira, hogy most már a filmmel is lehet kínozni az ismerősöket/párkapcsolatunk másik felét (NE TEGYÉTEK!!!). Ami ráadásul még csak annyira sem jó, mint a könyv, ami meg már eleve nem jó. Nem baj, pénzt hoz a konyhára és végre már filmvásznon is lehet látni azt, amire esténként nedvesedtek páran a takaró alatt. Csak hát, a recept maradt, a film nem olyan, mint a könyv, nem feltétlen rosszabb (de az), csak más. Ééééés az IMDB-n jelenleg szarabb az értékelése, mint a Sharknado 2-nek, amiben gagyi CGI cápák vannak, amik egy tornádóban közlekednek és támadják meg a rosszabbnál rosszabb színészi játékkal menekülő embereket. Igen, a Szürke ennél is rosszabb, de a mozik tömve.
A „mű” emellett BDSM-nek bélyegzi az egyszerű abuzív viselkedést és a kapcsolaton belüli erőszakot. Emellett egyedül nekem furcsa csak, hogy egy szégyenlős szűzlány kb. azonnal belemegy, hogy jó keményen megrakják és csomó beteg dolgot csináljanak vele? Persze a durva dolgok mégsem olyan durvák, háziasszonypornóba illőek csak. A keményebb, aberráltabb dolgok már nem kellenének. Azt a nézők/olvasók kapják, végig kell szenvedniük a filmet/könyvet, ami a kész végtermék tükrében tényleg keményebb, mint a „történet” szexuális perverziói. Abba most szándékosan nem kezdenék bele, hogy Grey természetesen jól néz ki, kőgazdag, de mégis lehet róla gondoskodni, stb. A szokásos. Szemem se rebben már. Csak folynak a könnyeim… hogy ez létezhet, és van rá kereslet.

Nem szeretnék róluk kritikát írni, sokan megteszik mostanság, de muszáj volt egy-két dolgot kiemelnem, ami majd a későbbi konklúzióhoz visz el minket. Előtte viszont egyvalamit mindenképp meg kell említsek és ez pedig az elismerésem a három írónő felé. Nem tetszik az, amit és ahogyan írtak. De írtak. Hatalmas kitartással és buzgósággal és ezt becsülöm, az írásaikat kevésbé.

Nos, a konklúzió pedig a következő. A három írónőre guglizva megfigyeltem valamit. Mindegyikőjük kissé testesebb (ki jobban, ki kevésbé, de ez nem számít), 40+ évesek és nem vagyok meggyőződve, hogy otthon minden rendben van, ha ilyeneket írnak és ebben élik ki magukat. Messze repül az a pöttyös, de magyarázom. Se a korral, se a testtömeggel nincs gondom. Azt mondom, részei egy dolognak, amik utalnak valamire ebben az esetben, amit vagy nem akarnak elfogadni, vagy nem tudnak vele megküzdeni. Mindenki fantáziál, ezzel semmi gond (ennek a kiadása már cinkesebb néha, lásd a fenti példákat). Sokan az íráson keresztül élnek meg dolgokat, akár terápia gyanánt is hatásos.
De mit gondoljunk valakiről, akinek a könyvében a baszás és a hamisan BDSM-nek titulált erőszak az építőköve? Mindez belehelyezve egy álomszerű, valótlan képbe. Persze, lehet védekezni azzal, hogy de van mélyebb jelentése. Van, de az huszadrangú, ezt lássuk be, hiszen akkor jobban boncolgatná azon témákat és kevésbé élvezkedne. Vajon ezeket szeretné valaki megélni és vágyik rájuk? Miért nem tesz lépéseket a megvalósítás felé? És akik annyira odavannak érte (itt különbséget teszek azok közt, akiknek tetszik és akik piedesztálra emelik a könyvet, kezüket pedig a paplan alá süllyesztik), őket mi fogta meg benne?

Kaptak egy nem kicsi hype-ot, aminek viszont igen kemény következményei vannak és lesznek. E.T. Jamesnek, a földönkívülinek - az kell, hogy legyen - fogalma sincs arról, hogy amit írt, az mennyire nem egészséges (és ráadásul szarul is van megírva). Nagyon rosszul fognak járni azok, akiknek ez lesz az etalon, márpedig sok tini lányka fogja várni a gazdag, jóképű és megmenthetően esendő, ámbátor mégiscsak sötéten vadító hercegét. Csak a gond ott kezdődik, hogy a való életben az erőszak máshogy néz ki és semmi szeretnivaló nincs benne. Aki erre izgul, annak két dolgot ajánlanék és közülük a BDSM a békésebb (ez de furcsán hangzik). Az első az említett BDSM. Látogassanak meg egy olyan helyet és nézzék meg, hogy mi az. A második, keressenek egy Mr. Grey-t és tapasztalják meg, hogy milyen a párkapcsolaton belüli erőszak és ebben van-e valami jó. Nem lesz. A kék-zöld foltokat nem fogja feledtetni a pénz, a nercbunda, az utazások és az egy-két jó pillanat vagy kamaty sem. De azért sok sikert...