Üdvözlök mindenkit az első bejegyzés kapcsán!
Vegyesblog/bolt kapcsán és terveim szerint lesz itt minden mi szemnek és (szájnak) agynak ingere.
Kezdetnek álljék itt egy régebbi gondolatmenet, mely pár hónapja, egy álmos téli délutánon született.
"OMFG!
Tegnap jöttem haza a buszon, unottan zötykölődtem, amikor is oldalra pillantottam, hiszen a szemem sarkából láttam, hogy valaki olvas. Na, mondom, megnézem mégis mit. Ez általában érdekel. OMFG!!! A vámpír....wait for it....éjjele. Pontosan. A vámpír éjjele. Milyen könyvcím ez?! A vámpír nappala elég rövid könyv lenne, tekintettel, hogy akkor alszik (kiv. Alkonyat és társai). Tehát teljesen idióta és felesleges a cím, de az éjjel szó sokkal-sokkal sötétebbé és sejtelmesebbé teszi, tehát tegyük bele. Ma eszembe jutott ez a rakás....papírpazarlás (sírnak a fák szellemei a túlvilágon, hogy nekrofília áldozatai lettek) és utánanéztem.
„Lara Adrian: A vámpír éjjele
Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos.
A rettegett harcos, Rio bosszúra szomjazik. Megtorolja a szörnyű árulást. Az útjába kerül azonban egy halandó nő, aki veszélyt jelent a vámpírok klánjára. És egy ősi gonosz erő, amely új életre kel…
Dylan Alexander rosszkor volt rossz helyen. Az újságírónő felfedez egy titkos sírhelyet, amely egy félelmetes és vonzó férfit rejt. Vajon elárulhatja-e azt, aki bevezette a sötét érzékiség birodalmába?
Lara Adrian bestsellersorozatának főhősei félig ember, félig démoni lények, akik több ezer éve velünk élnek. A múltban a Rend őrei garantálták a békét, de a múlt köddé vált, ez már a jövő… Véres háború dúl. A vámpírok ellepték az utcákat, kedvükre lakmároznak, senki sincs biztonságban. A világhírű sorozat folytatása még több borzongást, még több szenvedélyt, még több fordulatot tartogat a műfaj rajongóinak.”
Szóval igen, ne ítélj könyvet a borítójáról... háthogyneperszesosem, Egy ilyen könyv nyilvánvalóan értékes és sokat átad a kedves olvasónak. Véletlenül sem egy igénytelen konzumkönyv, ami megpróbálja meglovagolni a mostanság oly híres vámpírosdit. Félreértés ne essék, nem a vámpírokkal van bajom (már miért is lenne? imádom őket) és nem is azzal, ha valaki egy trendet követve próbál érvényesülni, de ez a trendicukcsivámpírkavagyokamiegyébkéntsötétéserotikusésmisztikus ez nem. Ez szánalom.
Legyőzhetetlen vágy, túlvilági érzékiség; az első érintés halálos....hát mi más?! A vámpírok érzékisége...egy hideg, járkáló, emberek vérét erőszakkal is elvevő élőholt...nanáhogy érzéki. Ennyi erővel az ezt olvasók egy fagyasztott disznólábra is rágejredhetnének. Aztán a többi...blablabla rettegett harcos...mi más?...egy nő, aki veszélyt jelen rájuk...miért nem ölik hát meg?!...természetesen újságírónő...és egy félelmetes és vonzó férfi...na vajon kik fognak dugni? Tipp?
És ez bestseller. Ez nem kreatív. Ez igénytelen kliségarmada, melyben a giccs mint csigatakony ömlik ki a könyvből egyenesen bele az olvasó arcába. Mindemellett pedig ez a giccsparádé már annyira sötét és misztikus és sejtelemes és borzongató és fülledten érzéki és ..... akar lenni, hogy már nevetséges. És hogy borzongást ígér? Nevetnem kell.
Nem olvastam a könyvet, de miért van olyan érzésem, hogy nem tévedek?"
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.