2017. március 24. 12:16 - Anatole, a porondmester

Árnyékszféra interjú - Bence

Új taggal bővültünk, így hát neki is kijár az interjú, és ti is jobban megismerhetitek a tagot, aki majd a LARP oldalt fogja erősíteni. Következzen tehát Bence, becenevén... Bence!
aszek.png

  1. Mióta foglalkozol szerepjátékkal?
    17495457_1854665637892916_506172397_n.jpg

    Tizenkettedig születésnapomra kaptam meg - rengeteg rívás után - az első szerepjátékos könyvemet, ami azt jelenti, hogy 11 éve asztalizom, és körülbelül 7 éve LARP-ozom.

  2. Hogyan ismerted meg/csöppentél bele?

    Hát, ez egy hosszú történet. Tizenegy évesen húgommal nyarainkat gyakran töltöttük Agárdon. Az állandó tikkadt hőségtől izzadtan, és szénanátha miatt folyamatosan kipirosodott orral tűrtem száműzetésemet. A programok kimerültek a vízben való fetrengés, az olvasás, és a discmanem hallgatása között.

    Aztán egyik nap láttam, hogy pár nálam két-három évvel idősebb srác a helyi üdülőből nagyon jól szórakozik egy fehér kertiasztal körül. Előttük lapok, kockák és egy nagy zöld pentagrammás könyv. Hallottam, ahogy harcosok, és varázslók egy barlangban fáklyafénynél küzdenek a rájuk rontó élőholtak hordáival. A mesélő leírta a történéseket, a játékosok reagáltak.Az egész olyan volt, mint egy interaktív könyv: azonnal tudtam, hogy én ezt játszani akarom. Kellett egy jó pár perc mire összeszedtem a bátorságomat, és odamentem. Végül persze el lettem hajtva azzal a felkiáltással, hogy még „fiatal vagyok ehhez”, de nem tágítottam, és az asztal mellől hallgattam, ahogy játszanak. Akkor eldöntöttem, hogy márpedig én csak azért is csinálni fogom ezt a szerepjáték dolgot.

    Végül édesapámat elráncigáltam a tizenkettedik születésnapomon az általam talált egyetlen szerepjátékos boltba, hogy alapkönnyvel és kockákkal térjek haza. Fél év alatt betanultam a szabályokat, és elkezdtünk a húgommal, a legjobb barátommal, és az ő nővérével együtt játszani. Így indultam el a „mesélővé válás” rögös útján, és kezdtem el űzni a hobbit. :)

  3. Mik a jelenlegi kedvenc játékaid?

    Ajjaj, bevallom féltem ettől a kérdéstől :) De ha le kellene bontanom pusztán pár játékra, akkor ezeket mondanám:

    A mainstream vonalon a World of Darkness/Chronicles of Darkness hangulata, és világképe fogott meg a legjobban, főleg a moralitás szürkesége, és a benne szereplő emberi tragédiák miatt.
    A klasszikus szériából számomra a Mage: The Ascension áll az élen a fő témái miatt, ami a hit, a büszkeség és a hatalommal járó felelősség.
    A most már CofD-ból pedig a Promethean: The Created, ami az emberré válás folyamatát boncolgatja, és olyan kérdéseket mer feltenni, hogy mi is a lélek, és mitől lesz valójában ember az ember.

    A független fejlesztős RPG-k közül az Apocalypse/Dungeon World a választott kedvencem a rendszer folyékonysága, és a játékhoz való narratív hozzáállása miatt.

  4. Inkább mesélő vagy játékos szoktál lenni, és melyiket szereted jobban?

    Szinte mindig mesélek. Körülbelül két évvel ezelőtt hat ujjamon meg tudtam volna számolni hányszor voltam játékos, de ez mostanában változófélben van.

  5. Milyen gyakran játszol?

    Nálam az asztali- és az élőszerepjáték kissé elválaszthatatlan egymástól. Mindkettőt más miatt szeretem, de ugyanúgy aktívan űzöm is. Sajnos mostanában szerencsém van, ha havonta sikerül 8 órát kiszakítani a partinak a hétköznapokból, hogy egy asztal köré üljünk és elkezdjenek csörögni a kockák. Viszont LARP-okból nincs hiány. Havi, néha kétheti rendszerességgel szánok rá egy-egy estét, hogy a jelmezt felöltve belevessem magam egy másik világba.

  6. Hogyan vélekedsz a szerepjáték általános, jelenlegi helyzetéről?

    A szerepjáték halott és mi öltük meg… legalábbis ezt a mentalitást érzem elterjedve az országban. Pedig láthatjuk, mennyire tévedünk, hogyha szemeinket külföldre vetjük. Rengeteg olyan független fejlesztős játék jön ki napról napra, ami önmagában is számomra egy-egy mesterművel ér fel.

    Véleményem szerint a hobbi eljutott arra a szintre, amikor nem csak nagy tőkével rendelkező kiadók dobhatják piacra a játékaikat, hanem olyan emberek is, akik mindenkit megmozgató témákat akarnak körbejárni, legyen ez a hit etikája, vagy akár a tinédzserlázadás és felnőtté érés folyamata.

    Talán még sosem volt ennyi nívós asztali, és élőszerepjáték az RPG történelmében, mint most.

  7. Mennyire olvasol regényeket vagy játszol kapcsolódó játékokat (CCG, LCG, wargame, stb.)?

    Bevallom mindig szkeptikus voltam a szerepjátékos világok ihlette könyvekkel kapcsolatban. Próbálkoztam babás-, és kártyajátékokkal is, de valahogy egyik sem tudott igazán megfogni. Bár most az L5R megtörni látszik a jeget.

  8. A szerepjátéknak lehetnek negatív hatásai is, tapasztaltál már magadon ilyet?

    Persze, ahogy a teniszezésnek, a sorozatnézésnek, és a kokainnak is. Úgy gondolom, a szerepjátéknak önmagában nincs semmilyen negatív hatása, de mint bármilyen hobbiba, ebbe is könnyen lehet menekülni a problémáink elől. Hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy én nem estem bele ebbe a hibába, de volt, hogy pont azokból az emberekből, és kapcsolatokból merítettem erőt, akiket a hobbi által megismertem.

  9. Miben érzed úgy, hogy megváltoztatott a szerepjáték, fejlődtél valamiben?

    Rengeteg mindenben. Szerintem már ezerszer hallottuk, hogyan is fejleszti a szerepjáték a kreativitást, a szociális készségeket, az empátiát, és a felelősségérzetet. Ez rám is igaz, mint megannyi szerepjátékosra, azonban úgy gondolom, ez a skála nem merül ki ennyiben, és ez talán maga a szerepjáték határtalansága miatt van. Példának okáért tegyük fel, hogy a játékos egy ostrom alatt álló fikcionális vár védelmét kénytelen megszervezni, elsajátíthat ez alatt logisztikai és történelmi ismereteket.

    Összességében, ha valaki megkérdezné, hogy miben fejlődtem a szerepjáték hatására, azt válaszolnám: mindenben.

  10. Mit jelent számodra a szerepjáték?

    Nem tudom azt mondani, hogy a szerepjáték számomra pusztán csak egy hobbi lenne. A kikapcsolódáson kívül egyszerre jelent baráti közösséget, lehetőséget az önkifejezésre, és eszköz önmagam megismerésére és fejlesztésére.

  11. Miért lettél az Árnyékszféra egyik szervezője, mi jelent számodra ez a közösség?

    Mint egyelőre az egyetlen nem alapító vezetőségi tag, lehetőségem volt kívülről szemlélni a többiek munkáját, és az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Szférák Vándorait. Eddig ez előtt nem láttam olyan eseményt, ahol egyrészt ennyire jó lett volna a hangulat, másrészt a játékok listája ennyire el mert rugaszkodni a M.A.G.U.S. - Vámpír: a Maszkabál tengelytől. Jó volt látni, ahogy egyre inkább kezdték olyan zugjátékok is felütni a fejüket, amikről csak olvastam, vagy a szűk baráti körömön kívül senki sem hallott róluk. Örülök, hogy ilyen játékok is megkapják az országban a publicitást.


    Mindezt pedig egy érdeklődő, egymást tiszteletben tartó közösség veszi körül. A csoportban nem látom a megannyi helyen megfigyelhető flamewarokat, hanem mindenkin a játszani akarást, és a hobbija iránt való szeretetét figyeltem meg. Új és régi arcokon egyaránt :)

    Ami miatt pedig itt vagyok, az az élőszerepjáték. Rengeteg olyan játék LARP van az országban, amit bátran tudnék ajánlani mindenkinek, de úgy látom, valahogy a műfaj iránti vélekedés a köztudatban megmaradt a „pár srác kimegy virslikardokkal verni egymást az erdőbe”-nél.
    Előfordulhat, hogy hamarosan több LARP-al kapcsolatos tartalom fog megjelenni a csoportban, és nem titkolt vágyunk a Szféra első élőszerepjátékos eseményének megszervezése.

    Szóval… StayTuned :)
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anatolemondja.blog.hu/api/trackback/id/tr8312367337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása