2017. március 17. 14:41 - Anatole, a porondmester

Új és felfedezetlen földek és világok

Eleinte csak egy-két szerepjátékkal játszottam. Bőven elég volt ennyi. Megismerni rendesen, beleásni magamat a lore-ba, elolvasni a hátterét a dolgoknak, a világleírást, és persze a titkokat. Nagyon élvezem ezt, hiszen szeretek újdonságokkal megismerkedni. Aztán, ahogy jobban belemerültem a hobbiba, úgy találtam rá új és érdekes játékokra, vagy még éppen készülőkre, amelyekkel úgy voltam, hogy „na, ezt ki kell próbálnom”!
448413482_1280x720.jpg

Bár Magyarországon eléggé limitált az anyanyelvünkön megjelenő játékok száma, de ha valaki beszéli az angolt (vagy ismer olyan potenciális mesélőt), akkor szinte végtelenek a lehetőségei. A Kickstarternek köszönhetően megjelenő RPG-k száma igencsak magas, ez pedig jól mutatja, hogy ötlet és érdeklődés is van. Így pedig mindig akad valami újdonság is.
rpg-468917_960_720.jpg
Akárhányszor olvasom a hobbihoz tartozó híreket vagy oldalakat, mindig találok valamit, ami felkelti a figyelmemet és megragadja a fantáziámat. Ennek okán a „jó lenne játszani” és az „ezt el kellene egyszer olvasni” listám minden egyes végigpörgetett könyv után újabb 3-4 könyvvel bővül. Jelenlegi állás szerint maximum akkor végeznék mindennel, ha 120 évig élnék és mással nem is kellene foglalkoznom. „Sajnos” én az a típusú ember vagyok, aki szereti elolvasni az alapkönyveket és a kiegészítőket (gyakorta ezért is mesélek én), de már rá kellett jönnöm, hogy ez nem működik mindig, hiszen a tér-idő kontinuum engem is köt… még.
Sokan viszont inkább csak megnéznék milyen az adott világ vagy szimplán még nem hallottak róla, de ha lenne lehetőség, akkor vetnének rá egy pillantást. Teljesen érthető ez az álláspont is, és mi több, erősen támogatandó.
Természetesen erre is van ám megoldás! A különféle szerepjátékos csapatkeresők és rendezvények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az ember kipróbálhasson egy-egy játékot, és erre bátorítanék is mindenkit. Az egy alkalmas kalandok nem jelentenek hosszú távú elköteleződést, de adnak egy kis ízelítőt. Az ismertetők, melyekből elég sok fellelhető, szintén jó alternatívát képeznek és fel tudják korbácsolni az érdeklődést.
Gyakorta tapasztalom, hogy nem vagy csak nehezen találkoznak a megfelelő felek. Mesélő van, de játékos nincs és vice versa, és ami még megdöbbentőbb, hogy általában ez csak az ismeretlenségből fakad.
Legjobb pozitív példám erre a legelső Szférák Vándorai volt, ahol Legend of theFiveRingset meséltünk ketten is, de öt játékos jött rá csak össze. Mindenesetre elmentem karaktert egyeztetni az utolsó előtti napon, és ahogy leültünk és elkezdtem beszélni a világról, úgy odajött még három ember, hogy ugyan belehallgathatnak-e. A vége az lett annak az estének, hogy másnap már nekik is meséltünk L5R-t, mert megtetszett és szívesen kipróbálták volna. Azóta pedig többször is játszottunk már együtt, és mivel egy kisebb játékosbázist is sikerült generálni, így más partik is beindultak. Ha pedig minden jól megy, akkor a későbbiekben Legend of theFiveRings napot is fogunk tartani.
68630.jpgItt látszik szerintem nagyon jól az, hogy mennyit számít, ha legalább mesélő akad egy adott rendszerre. Ezért is mondom mindig, hogy amikor lehetőség van, próbáljunk ki valami újat, mert évekig ugyanazt játszani jó, de kell a változatosság, és hogy bővüljön az a paletta, hiszen ugyanannál maradva ki tudja, milyen lehetőségektől fosztjuk meg magunkat!

És ha már itt tartunk, ti melyik játékot próbálnátok ki a legszívesebben, ha lenne rá lehetőségetek?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://anatolemondja.blog.hu/api/trackback/id/tr7012338125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.