2017. január 30. 17:03 - Anatole, a porondmester

Szférák Vándorai II. – beszámoló

Pöröly az üllőn

Január 22. napján zajlott le a Szférák Vándorainak második felvonása, mely témájában a Pöröly az üllőn kifejezést ölelte magához. Sokféle mese futott hát le ennek jegyében. Pontos számot sajnos nem tudok mondani a nagy jövés-menés végett - na meg hogy én magam is meséltem -, de több mint harminc ember volt jelen.
15726291_403043226693729_8355921198792043463_n.jpg

Délelőtt 10 órától lehetett érkezni a HTC-be, és olyan 10:30 környékén már egész sokan voltak. Mindenki elfoglalta a helyét, és lefolytak még az utolsó kérdések, egyeztetések, és persze az ismerkedések is az új csapattagokkal. Számos ismerős arc bukkant fel az előző Szférák Vándorairól, na meg a csoportból is, de jó volt látni az új embereket is.
10:50-kor volt egy rövidke üdvözlés és 11-kor már neki is tudtunk kezdeni a játéknak.
szferak_vandorai_2_hammertime_cafe_3.jpgJómagam most Changeling: the Lost játékot vittem, amire meglepően gyorsan beteltek a helyek, mi több, túljelentkezés is volt, amit azért furcsálltam kicsit. Főleg, hogy a Cthulhu Hívására pedig csak egy ember jött volna. A CtL eléggé rétegjáték, na meg nWoD (immáron CofD), ami tovább vágja a létszámot. Mindenesetre azért ez nagy örömmel töltött el. Mind az öt játékosom jártas volt már a szerepjátékok világában, de a tündérfajzatkodás majdhogynem teljesen ismeretlen volt előttük. Ettől függetlenül is igyekeztem teljesen kezdőbaráttá tenni a mesémet.

A karaktereik nagyon tetszettek, és külön jó volt látni, hogy harcban igazán kompetens személy nem volt. A sztorit elég nagy körültekintéssel írtam meg - még sosem tartott ennyi ideig -, de szerettem volna minél több alternatívát és felfedeznivalót adni. A játékosok ezeket nagyon ügyesen használták, és olyan utakat találtak, amelyekre én sem feltétlenül gondoltam volna. Egy-két húzással őszintén meg tudtak lepni. Abszolút respect nekik!
Amúgy magával a történettel dinamikusan haladtak, így egészen időben végeztünk, ami nem is volt nagy probléma, mert kettőjüknek előbb kellett menniük. Ezt picit sajnáltam, szívesen beszélgettem volna velük is többet a játékon kívül, de majd máskor.
Az eltűnt Nyár Királynőt, Pörölyt megtalálták, és sikerült ezzel a legfontosabb feladatukat megoldani. De ők még ennél is továbbmentek, és felderítették az egész hátterét, majd a felelőst az őt megillető „jutalomban” részesítették. A csapatmunkájukra nem lehetett panasz, pár helyen döccent csak, de pont az a szép, hogy a karakterek közti interakció életszagúvá vált. Emellett az abszurd helyzetekben is bővelkedtek rendesen, így például a vállalkozóbb szelleműek nem csak karakterként, de játékosként is megkóstolhatták Özvegy Mactan mindenízű cukorkáját. Bár tudom, hogy csak egy alkalmas meséről volt szó - és az kicsit fókuszáltabb -, de nem tudtam megállni, hogy ne honoráljam a jó előtörténeteket apróbb, személyre szabott momentumokkal és történésekkel.
Összességében én minden percet élveztem, de mivel nem vagyok a hangos beszédre kondicionálva, így megint állva meséltem. Erre még gyúrnom kell. Amit viszont mindenképp a kis lelkemet simogató bóknak veszek, az a játékosok által felvetett folytatás lehetősége.
szferak_vandorai_2_hammertime_cafe_5.jpgA többi játékba sajnos nem nagyon sikerült belehallgatnom, de azért így utólag pozitív volt a dolgok kicsengése, ami viszont még jobb volt, azok a sztorik.
Például volt olyan mese, amelyen heten játszottak!
A mortalitásnak hála akadt játékosunk, aki öt!!! karaktert játszott, mert hát mindenkivel megesik, hogy hébe-hóba meghal párszor. Ha meg ugye Alien 2179-ről van szó, akkor pláne.
Volt játékosunk, aki az eddigi mindkét Szférák Vándorain ugyanolyan mesében játszott (L5R).
Markovics Peti Alienjében esett meg, hogy a katonai vezető olyan karizmatikusan „beszélte rá” a karaktert a fekvőtámaszozásra, hogy a játékos nekiállt a HTC padlóján lenyomni azokat. Zseniális volt.
Többen is jelezték, hogy következőre jönnének mesélőnek, és akik meg meséltek, ők játékosnak is.
Egyszerre volt Changeling és Hunter is, de szerencsére nem ugyanabban a világban.
Bár most sem értük el a teltházat, azért feszegettük a határokat.
szferak_vandorai_2_hammertime_cafe_1.jpg
Most is csomó okossággal gazdagodtunk és remélem, a következő alkalomra már megint tudunk fejlődni egy kicsit.
Én nagyon köszönöm a sok segítséget, bíztatást és ötletet, amit kaptunk. A HammerTime Cafénak a stabil alapot. A játékosoknak a felénk megszavazott bizalmát és jelenlétét, a mesélők felkészülését és fáradtságos munkáját.

Találkozunk február 19-én, a Szférák Vándorainak harmadik felvonásán, melynek témája: A múlt szimfóniái.
Információk hamarosan az eseménynél és az Árnyékszféra Szerepjátékos e-Kávézó facebook csoportjában.

szferak_vandorai_2_hammertime_cafe_8.jpgszferak_vandorai_2_hammertime_cafe_7.jpgszferak_vandorai_2_hammertime_cafe_6.jpgszferak_vandorai_2_hammertime_cafe_4.jpgszferak_vandorai_2_hammertime_cafe_2.jpg

(Képeket készítette: Sárközi Ágnes, és köszi a HTC-nek is.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://anatolemondja.blog.hu/api/trackback/id/tr6512155371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.