2016. szeptember 14. 18:00 - Anatole, a porondmester

Az ördög a részletekben lakozik

szerepjáték és hangulat

Egy jó mesélő mindig fantasztikus hangulatot tud teremteni a szavakon keresztül. Nyilván kell hozzá egy kis fantázia a játékosok részéről is, hogy jól el tudják képzelni a leírtakat, de összességében ezzel nem szokott baj lenni. Emellett persze apró trükkökkel tovább lehet vinni a dolgokat, hogy az immerzió, az elmerülés a játékban még teljesebb legyen. Saját tapasztalatokból kiindulva elmesélem, hogy én miket alkalmazok vagy milyen trükkökkel találkoztam már.
5432465875_01e108367f_b.jpg

Az első, és talán leggyakoribb, amit mindenki felhasznál az a zene. Alapvetően egy csodálatos dologról van szó, a játékban pedig hatalmas segítség lehet. Univerzális, hiszen felbukkanhat a mesében, és „egyszerű” hangulatfokozóként is szolgálhat. Átadhat érzést, hangulatot, beszédes lehet a dallam, a stílus, a dalszöveg. Időnként nehéz eltalálni, hogy játékon kívül vagy belül ütne-e jobban, de erre azért rá lehet érezni. Nagyon eltérő atmoszférát lehet teremteni azzal, ha egy epikus csatajelenet alatt Two Steps from Hell szól, vagy ha a karakterek betérnek egy a bibliaövezetben található krimóba és Brother Dege egyik számát hallani az ócska rádióból.
Amit még érdekesnek találok az a hangulati disszonancia, amikor is a zene pont, hogy ellenkező érzelmeket sugall, mint a történés vagy a karakterek kedélyállapota. Itt nem arra kell gondolni, hogy Gorgoroth üvölt, miközben a feleség a babakocsit tologatja, de szerintem sokan láttatok már olyan filmet, amikor az Ave Maria szól, és közben a gengszterek lassított felvételen lövik egymást halomra a jó öreg Tommy Gunnal.
Az egyik legemlékezetesebb zenénk lett így a Depeche Mode-tól a Dream on, amely nagyon betalált az egyik játékosomnál. Nehézkes volt nyugodtnak maradnia, és nem balesetveszélyesen vezetnie, miközben szakadt az eső, és tudta, hogy a számára legkedvesebb személyt nemcsak, hogy elrabolták, de valószínűleg épp akkor kínozzák meg.

A zenétől csak egy lépés távolságra vannak a hangok és az ambient. Elég hasonló módon funkcionálnak, de inkább ténylegesen a játékba olvadva szokás használni őket. Youtube-on is számos ilyen akad, illetve már vannak online és offline programok, amelyek hangcsomagokat tartalmaznak, és általuk már ténylegesen a történetbe tudjátok varázsolni a kovácsműhely, vagy egy félelmetes temető hangjait, ahelyett, hogy leírjátok miféle zörejek és neszezések hallatszanak ki onnan.

Ha a mesélő kevésbé lámpalázas, akkor a nem játékos karaktereket felruházhatja egyedi hanggal vagy beszédstílussal. Nyilván férfiként egy nőt - és vice versa - nem igazán tud hitelesen megszólaltatni, de ha már elkülöníthető az egyéb NPC-ktől, az jó kezdet. Persze van, amelyeket viszont jól elő lehet adni, például egy részeg matrózt, a militáns parancsnokot, és a nyöszörgő goblint is. Külön színt vihet a játékba, ha egy-egy karakternek van valami beszédhibája, hadar, dadog vagy selypít. És igen hálás dolog, ha az NPC-k beszélgetése könnyen követhető a játékosoknak, mert a mesélő jól adja elő a párbeszédüket.

A vizuális hangulatfokozók közül a legáltalánosabbnak a képek mondhatóak. Ezek lehetnek az interneten találtak, vagy éppen rajzolt, saját művek. Segíthetnek egy-egy ruházat leírásában vagy valamilyen bonyolult minta elképzelésében, illetve karaktereket is lehet találni és megmutatni ilyen módon. Ezen felül pedig a rajzolt térképek és akár a vizuális feladványok is elég sokat dobnak a hangulaton. Teljesen más, amikor a karakterek látják, hogy honnan várható az ellenség előrenyomulása, és melyik provinciák vannak veszélyeztetve. A térképnek pedig pluszban van még egy nagy előnye, mégpedig az, hogy segít egy harc közben a játékosok karaktereit kezelni. Észrevételem szerint sokan általában kedvezőbb pozícióba képzelik magukat egy balhé kezdetekor, mint amilyenben lennének, és egy rajzolt térkép segít konkretizálni a dolgokat. Illetve jó megoldásokat szülhet, ha a játékosok látják azt, milyen tereptárgyak vannak köröttük.
3226367042_933ac93866_b.jpgA tárgyak és kisebb kiegészítők is nagy szolgálatot tettek már nekem, főleg az utóbbi időben. Ezek általánosságban a játékon belül bukkannak fel. Leggyakoribb általam használt elem a levél vagy naplórészlet. A Photoshophoz annyira nem értek, de amolyan sufnituning jelleggel és némi kreativitással felturbózva egész könnyen össze lehet dobni. A net csodás dolog, mert annyi minden fellelhető rajta, és a vérfoltos levélpapírtól a régi, elszíneződött, gyűrött fecniig bármi kikutatható. Ezután pedig már nincs is más dolgunk, mint megkomponálni hozzá a megfelelő szöveget, és a történet során a megfelelő karakter kezébe juttatni.
A levélről jut eszembe egy apró kiegészítés és érdekesség. Én magam még nem alkalmaztam, de valóban jópofák a játékosoknak adott írásos instrukciók. Hallottam már más mesélőtől, hogy bizonyos történéseket, információkat kis papírdarabokra firkantva ad át a játékosainak, és rájuk van bízva, hogyan jelenítik meg azt, vagy közlik-e egyáltalán. Ezek lehetnek tényleges infók vagy pedig a karaktert érintő dolgok, mint „a szemed sarkából megpillantasz egy árnyalakot” vagy „hirtelen görcs rántja össze a karodat”.
letters-637441_960_720.jpgA következő hangulatfokozó - nem tudom bárki más használta-e már valaha, avagy gáz-e vagy sem - az étel. Tudom, hogy ez így elég unortodox, és egyébként ritkán lehet felhasználni, de nemrégiben kipróbáltam és egész jól működött. Tudom jól, hogy a chips, nápolyi, kóla, stb. a játékok hivatalos támogatója, de érdemes lehet bizonyos esetekben kísérletezni, főleg mert az ember hajlamos megkívánni valamit, amiről többször szó esik. Hát igen, Vampire játékban ezt nem nagyon lehet alkalmazni, vagy marad a bor, mint alternatíva.
Nem olyan régen kezdtünk el egy Legend of the Five Rings (L5R) életút játékot és a keleti high-fantasy bizony nagyon más, mind stílusban, hangulatban és… majdnem minden egyébben. Mivel elsősorban japán alapokon nyugszik, így a szokások és az ételek is mások, így nem meglepő, hogy szóba kerültek az ott fogyasztott dolgok, a rámen vagy az aszalt gyömbér. Többször felvetült már, hogy mennyire megkívánták a játékosok ilyenkor az említett finomságokat, én pedig úgy döntöttem, hogy a következő alkalommal ezzel várom őket. A visszajelzések elég pozitívak lettek, érdekes és jó élmény volt a játékon kívül enni azokat az ételeket, amelyeket a karaktereik is fogyasztanak, és azóta ez már-már bevált szokás lett nálunk, hogy a heti L5R mesét ezzel kezdjük.
food-1216048_960_720.jpgMár csak két kisebb hangulatbefolyásoló tényezőt említenék meg, de ezeket tényleg csak érintőlegesen, mert még vagy nem használtam egyáltalán, vagy nagyon körülményhez kötött.
Az első a jelmezek, ruhadarabok lennének. Egyik kedves ismerősöm nemrégiben szervezett a Cantinába beöltözős napot. Sajnos nem tudtam elmenni, de minden bizonnyal elég hangulatosra sikeredhetett, hiszen azért köpenyt és pipát venni a történet kedvéért elég stílusos lehet. Itt persze a játszott szerepjáték világától függ, hogy mennyire megoldható a dolog. Van, amelyikben jól működik, ilyen például az urban fantasy (Vampire), és van, amelyben elég körülményes lenne, mint mondjuk a W40k: Black Crusade.
A másik lehetőség még a hangulat néminemű fokozására pedig a környezet manipulálása. Bár senki nem tud egy pagodát rittyenteni a szobájából vagy egy őrült tudós műtőjét összehozni, de igazán apró, mondhatni nüansznyi változtatások is megtehetik a hatásukat. Egy félelmetes, igazán vérfagyasztó játékhoz példának okáért lejjebb lehet csavarni a fényerőt, estére tenni a játékot, és pár székkel egy zártabb teret létrehozni, ami kicsit ráerősít egy klausztrofób hangulatra. Ebbe azért nyilván a többiek beleegyezése sem árt, mindenesetre érdemes lehet számba venni a lehetőségeket, mert ez is segíthet abban, hogy a beleélés teljesebb legyen.
Mára már számos szórakoztatóipari egység van, amelyek egy adott téma köré épülnek (lásd a most nyílt Krak’n Town), illetve a szabadtér is megfontolandó, és ha ott megtűrik, vagy esetleg egyenesen támogatják a játékot, akkor az új élményekkel gazdagíthatja a résztvevőket.

Ti mivel, vagy milyen egyéb dolgokkal színesítitek a játékot és erősítitek annak hangulatát?

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://anatolemondja.blog.hu/api/trackback/id/tr911702807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

grungi 2016.09.22. 08:15:06

Nem tudom, nekem ezek túl közhelyesek és több macera van vele, mint hozadéka. A beöltözés meg inkább fun, mint beleélést segítő eszköz. Főleg ha horrort mesélsz.
Ha már közhely: talán még a sötét éjszaka az erdő közepén egy tábortűz mellett lenne a legjobb. Ahogy régen tették, de akkor meg nehezen látod a karakterlapot. :)

Anatole, a porondmester · https://www.facebook.com/anatolemondja 2016.09.22. 10:52:03

@grungi: Persze, nem is állítottam, hogy én találtam fel a spanyolviaszt, nagyrészét sokan használják, de meglepődtem, hogy mennyien viszont nem. Ezért is gondoltam, hogy leírom az általam ismerteket. Valóban vannak macerásabbak, de azt meg a mesélő idejétől, kedvétől és elhivatottságától (elvetemültségétől) függően lehet használni.
Na igen, meg az erdőben a szúnyogok több vérpontot szívnának el, mint egy Szabbat falka a Vampire mese alatt :D

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu