2016. augusztus 15. 11:44 - Anatole, a porondmester

Árnyékszféra interjú - Wendy

És folytatódik az interjúsorozat. A következő alany pedig...aszek.png

Varga Nikolett, alias Wendy.14012899_1294412883932148_1934641114_o.jpg

1. Mióta foglalkozol szerepjátékkal?

Tulajdonképp mindig is foglalkoztatott. Már gyerekként is játszottam, csak akkor még nem tudtam, hogy ez az. Mármint, tudod, mikor a gyerekek elképzelnek egy világot, elképzelik, milyen daliás hősök, hatalmas varázslók vagy boszorkányok is ők, és aztán csak játszanak. Látják a világot felépülni maguk körül, s a mászóka hirtelen egy gonosz vára, ahonnan meg kell menteni valakit. Fantasztikus élmények voltak ezek akkor is, és végtelenül hálás vagyok, hogy átélhettem, hogy játszhattam. Később egy barát, a házban lakó egyik srác lehozta a bátyja szerepjáték könyvét, egy Shadowrun kötetet, úgy hiszem. Teljesen elvarázsolt, de nem volt módom játszani vele. Később megismertem a Vampire-t, egy volt barátnőmön keresztül, olvasni kezdtem és már alig vártam, hogy játszhassak, hogy a világ részese lehessek, hogy megalkothassam az első karakteremet. Az első igazi játékra 2012 tavaszán került sor. Azóta is szerelmes vagyok és hálás, és imádom ezt az egész szubkultúrát. Rengeteget ad.

2. Hogyan ismerted meg/csöppentél bele?

Ó, azt hiszem ezt részben már elmondtam, de akkor ki is fejtem. Volt egy Zsófi nevű barátnőm, aki kölcsön adta a könyvét, ő ugyanis pár másik barátnőjével már kipróbálta és nagyon tetszett neki, sokat mesélt róla és fellelkesített. Eredetileg úgy volt, hogy velük játszom majd, de nem lett belőle semmi. Majd egy Panni nevű barátnőmmel kipróbáltam, de az tényleg olyan volt, mint egy trial játék. Mindenesetre épp elég volt ahhoz, hogy folytatni akarjam. Végül megismertelek téged és Mocsit, és 2012 tavaszán sor kerülhetett az első játékra.

3. Mik a jelenlegi kedvenc játékaid?

Vampire: The Masquerade, abszolút favorit. Changeling, hihetetlen lehetőségeket és kreatív energiákat mozgat meg ez is, a maga őrült módján. Ott van a Warhammer 40k, amibe egy másik kedves barátunk, és egyben az Árnyékszféra egyik alapítója, Barbár vitt bele. A random WoD meséket mindig nagyon várom, ha nagy ritkán sor kerül rájuk, főleg a te kivitelezésedben Anatole, egyszerűen zseniálisak. Legyen szó humoros, karikaturisztikusabb vonalról, vagy egy újabb apokalipszis megállításáról. A M.A.G.U.S.-t csak egyszer volt alkalmam kipróbálni, így nem tudok nagyon bőven nyilatkozni, de tetszett. A Mage-t nagyon szeretném kipróbálni, és ezen kívül számtalan más mesét. Ha minden igaz, hamarosan egy Legend of the Five Rings kalandra kerül sor, amit szintén nagyon várok.

4. Inkább mesélő vagy játékos szoktál lenni, és melyiket szereted jobban?

Játékos. Abszolút játékos. Még nem meséltem, illetve volt egy próbálkozásom a Vampire életút mesében. Nem éreztem sikeresnek, de meglehet, hamarosan sor kerül erre is.

5. Milyen gyakran játszol?

Elég gyakran. Hetente, kéthetente vagy olykor havonta akad minimum egy ülésnyi játékra idő. Ez többnyire a csapat egy-egy tagjának szabadidejétől függ, illetve attól, hogy sikerül a különböző beosztásokat összehangolni. Általában én vagyok az egyik problémás, aki folyamatos munkarendben dolgozom, tehát nincsenek fix szabadnapjaim, szabad hétvégéim.

6. Hogyan vélekedsz a szerepjáték általános, jelenlegi helyzetéről?

Szerencsére azt tapasztalom, hogy egyre gyakoribb, már nem olyan ritka hobbi, mint mondjuk évekkel ezelőtt. A munkahelyemen mostanában több játékossal is összefutottam a munkatársaim között, ami elég meglepő volt számomra, hisz úgy éreztem magam sokszor, mint egy másik bolygó szülöttje. Úgy gondolom, hogy hála egy-egy közösség és kiadó munkájának, de főleg a külföldi szubkultúra erősödésének és ismertté válásának, a játékoknak, ez alatt főleg a PC játékokat értem, ez a hobbi is erősödik és népszerűbbé válik. Ennek nagyon örülök.

7. Mennyire olvasol regényeket vagy játszol kapcsolódó játékokat (CCG, LCG, wargame, stb)?

Jelenleg a Lestat, a vámpírt olvasom, furcsa, hogy csak most estem neki, hisz évek óta áll a polcomon és vagy kétszer bele is kezdtem. Ezen kívül olvastam pár klánregényt, a Vampire világából. Játszottam a Bloodlines-szal, vagy ötször végigvittem, és további számos alkalommal kezdtem bele ismét. Most hirtelen ennyi jutott eszembe.

8. A szerepjátéknak lehetnek negatív hatásai is, tapasztaltál már magadon ilyet?

Káromkodok, csúnyán beszélek. Erre egy karakteremnél kicsit jobban rákaptam. De nyilván, ha jobban figyelnék, és akarnék változtatni rajta, megtehetném. Persze a jelenlegi élethelyzetemben, az emberek közt, akik körülvesznek, a világban, amiben élek, elég gyakori elem. Szinte olyan, mint levegőt venni. Ezen kívül nem nagyon. Inkább fejlődést és pozitívumokat tapasztaltam.

9. Miben érzed úgy, hogy megváltoztatott a szerepjáték, fejlődtél valamiben?

Szociálisan legfőképp. Ebben nagyon sokat segítettetek ti, a barátaim meg persze más barátok is, és egyben a közösség, amit alkotunk. Önismeretben, önkritikában, szituációk megélésében és megértésében, tudásban, műveltségben… Nem igazán van olyan területe az életemnek, amihez ne tett volna rengeteget. Csak, hogy kiemeljek pár fontosabbat, életre szóló barátságok, nagyon-nagyon fontos támogató egység jelent meg körülöttem, kreatív energia és inspiráció az alkotáshoz, és a többi.

10. Mit jelent számodra a szerepjáték?

Mit nem? A fentiek alapján talán leszűrhető, de az életem szerves részévé vált, számomra nem csak egyszerű hobbi. Végtelenül hasznosnak találom nagyon sok szempontból, és rengeteget segített. Például túlélni a legnehezebb hónapjaimat, a magányomat, amit éreztem. Megélni és elengedni, egyáltalán felismerni bizonyos problémákat, barátokat adott, stb. Segített megtalálni dolgokat önmagamban, az önkifejezésben… De tényleg… mit nem jelent?

+1 Miért lettél az Árnyékszféra egyik szervezője, mi jelent számodra ez a közösség?

Az ötlet nem tőlem származik, a baráti társaság tagjaként egyszerűen illettem a körbe és azonnal kitűnt, hol a helyem. De az első perctől tetszett, és nagyon örültem a kezdeményezésnek. Jó látni, hogy sok, korábban ismeretlen arc kezd társalgásba békésen, kulturáltan egy kedvelt hobbi kapcsán. Szerintem a szerepjáték egy nagyon erős közösségépítő erő, ha jó mederben zajlik a kommunikáció. Az Árnyékszféra eddig az egyetlen olyan hely, amiről tudok, ahol beszélgetések és kulturált viták zajlanak olykor anélkül, hogy bárkit meg akarnának téríteni.

Közben megvolt az első csapatépítő sörözés, és lett egy közös „rádiónk” is, ahol beszélgethetünk élő szóban. hihetetlen élmény ennek a részesének lenni, látni, ahogy a semmiből kiépül valami jó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://anatolemondja.blog.hu/api/trackback/id/tr8610411502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.