2016. május 25. 13:44 - Anatole, a porondmester

Gloom, mert szenvedni néha bizony JÓ

bemutató

Pár éve hallottam először a Gloom nevű kártyajátékról, és mivel imádom az ilyen creepy, weird, Tim Burton-szerű dolgokat, így azonnal megvett kilóra. Sokáig tolódott végül a beszerzés, de egy szülinap alkalmával csak kicsomagolhattam ezt a furcsa, bizarr, de nagyon pofás kis játékot. Most pedig elérkezett az idő, hogy végre erről is írjak, hátha még valaki kedvet kap hozzá!
orderofgamers.jpg

Az Ars Magicát és az Unknown Armiest is jegyző Atlas Games, ennek az igazán frappáns játéknak az elkövetője. Jelenleg a második kiadását éli a Gloom, és számos kiegészítővel gazdagodott már. Nem CCG-ről vagy LCG-ről van szó, hanem egy 2-4 (kiegészítővel több) résztvevővel játszható horroros, humoros kártyajátékról, mely bármikor képes egy-egy órára tökéletes szórakozást nyújtani. 2004-ben jelent meg az újabb kiadás, azóta négy kieggel bővült, és három spin-offja is megjelent. Bár magyar nyelven nem elérhető a játék, nem kell sok angoltudás hozzá, és nagyon megdobja a hangulatot. De nézzük is, miről van szó!
hqdefault_1.jpg
Szeretve szenvedni
Furcsa világ a Gloomé! A groteszk univerzumukban valamiért az az alaptézis, miszerint minél többet szenved valaki az életben, annál boldogabb lesz halála után. Így hát nincs mit tenni, meg kell keseríteni a választott családunk életét. Amikor pedig már alig van önbecsülésük, akkor egy idő előtti boldog halál azonnal szebbé varázsol mindent!

Az alapszettben négy család közül választhatjuk ki áldozatainkat… izé, pártfogoltjainkat.
Castle Slogar: Amolyan őrült tudósok ők, akiknek Victor Frankenstein bizonyosan a példaképe lenne. A halál sosem akadályozta semmiben Helena Slogart. A férje is már csak egy tartályban lebegő agy, de még tart a házasság. Viszont tagadhatatlanul nagy előny, hogy a lányának tud egy vőlegényt építeni, de persze csak a legjobb férfiak (részei) jöhetnek szóba.
Hemlock Hall: Minden családban megesik hébe-hóba, hogy a megszületett ikerlányokat megszállja a gonosz. Ha pedig már ez a helyzet, akkor egy kellően elvetemült dada és egy komor komornyik is dukál melléjük, akiknek az előélete közel sem nevezhető makulátlannak. De hát, nem lehet mindig ilyen apróságokra figyelni, miközben a serdülő lányunk folyton fura dolgokba keveredik. Lord Wellington-Smythe élete is épp ilyen.
Blackwater Watch: A klánt vasmarokkal irányítja a vén szipirtyó, aki némi segítséggel bárkit eltesz láb alól, ha az nem engedelmeskedik neki. Willem Stark, a megoldóember pedig tökéletesen végzi a munkáját. Persze néha akadnak gondok, főleg, amikor a család kutyája, Balthazar újra és újra kiás olyan csontokat… izé, titkokat, amelyeknek jobb lenne, ha soha nem kerülnének elő.
Dark’s Den of Deformity: Darius Dark vezeti az a szörnycirkuszt, mely valamiért mégsem akar működni. Talán a karakterekkel lehet a gond. Talán a szakállas férfi nem nagy attrakció, vagy a tetovált testű nő, aki végtelenül szemérmes, vagy a hátborzongató bohóc. Talán a világ legkisebb nője érdekes lehetne, ha nem erőltetné az áriákat és az operettet.
A kiegészítőkben további izgalmas és változatos családokkal ismerkedhet meg a játékos.
13271502_10208709846004777_1832481388_o.jpg
Pergő, pattogó, frappáns frázisok és szertelen szójátékok
A játék hangulatát kétségtelenül a bizarr, viktoriánus témájú illusztrációk alapozzák meg. Aki látta, és szereti A halott menyasszonyt, a Karácsonyi lidércnyomást, az Addams familyt vagy épp a Beetlejuice-t, annak régi ismerősként köszön vissza a megmosolyogtatóan borzongató érzés. Ezt tovább alapozzák a színesítő szövegek a kártyák alján, és ezzel még mindig csak a felszínt kapargatjuk. Személy szerint a játék legmegragadóbb része a lapok elnevezései, melyek szinte mindig alliterálnak, és egy kellemes ritmusosságot adnak az egésznek. Ha pedig ennyi nem lenne elég, akkor ez a kissé Munchkin-szerű játék felkínál (de inkább javasol) egy olyan opciót, hogy a lapok kijátszása mellett a hozzá kitalált történetet is meséljük el, melyekből rémisztő, vicces és lehetetlen mesék kerekednek.
Ilyen például Darius Dark rövidke élete, illetve az, hogy miként kergették fel pudlik a fára, ami miatt kivetette magából a közösség, majd hogyan vált emiatt iszákossá. Az ilyen, és ehhez hasonló sztorik sok mosolyt csalhatnak a játékosok arcára.
A lapok nagyon egyedien vannak megtervezve, hiszen mindegyik átlátszó, és csak a karakterkártyák illusztráltabbak bővebben, de ez szerves részét képezi a játékmechanikának.

20160524_192148_1.jpg20160524_192201_1.jpg

Színes, szimpla szabályok

Hála a jó égnek Keith Baker, a játék tervezője nem tolta túl a szabályokat. Konkrétan öt perc alatt megtanulható minden.
Alapvetően öt kártya van mindig a kezünkben, bár a kézméret módosulhat. Ebből általában kettő játszható ki, majd visszahúzzuk kezünket a limitig.
A családokon kívül háromféle lap van jelen (kiegészítőknél ez is bővül). 
A módosítókat kapják a karakterek, ezek plusz és mínusz pontokat érnek, és különféle hatásokat hoznak létre. Ahogy már a bejegyzésem elején is írtam, a játék lényege, hogy minél több mínusz pontot érjen egy családtag, amikor feldobja a talpát. Viszont minél erősebb egy lap, annál nagyobb hatással is bír, így van benne némi taktikai lehetőség, hogy adunk-e más játékosnak -45 pontot azon az áron, hogy utána kimarad egy körből vagy sem.
Az események azonnal a temetőbe kerülnek - a többi dobott laphoz -, de hatásuk a kijátszás után rögtön érvényesül. Csodák, átkok, második lehetőségek egy még rosszabb életre, és társai alkotják ezt a laptípust.
Az idő előtti halál kártyák pedig (surprise everywhere) végre elhozzák az áhított, boldog véget a karaktereknek, így azokkal már csak nagyon ügyesen mókolva tudunk bármit is csinálni, de alapvetően nem nagyon van rá lehetőség.
Persze nem csak a saját családtagjainkra lehet lapokat kijátszani, hanem a többi játékos életét is megnehezíthetjük. Egy csodás házasság mindig elfeledteti a kanyaró okozta kellemetlenségeket, vagy ha elrabolták őt a majmok… és persze ellehetetleníti a hűvös, de hihetetlenül hívogató halál lehetőségét.
Ó, azt pedig még nem is említettem, hogy a játékot az a résztvevő kezdi, akinek a legrosszabb volt a napja!
20160524_192403_2.jpgBátran merem ajánlani azoknak, akik szeretik a morbid humort, a horrort, és a fentebb már említett filmeket. Egyedi játék, és mindemellett igen szórakoztató. A kártyák nem hétköznapi kialakítása pedig szintén üde színfolt a piacon. Nálunk minden alkalommal megy a matekozás, hogy akkor melyik ikon mit, és hogyan takar majd ki, mekkorát lehet majd szakítani vele, és milyen taktika alapján nyerhető meg a játék.
Azoknak pedig, akik más témában jobban szimpatizálnának a játékkal, őket talán megnyerhetik maguknak az elmaradhatatlan Cthulhus, a tündérmesés, vagy éppen a Munchkinos változatok egyike.
Plusz pont a játék javára, hogy a lapok műanyagból vannak, így könnyen tisztíthatóak és nem áznak el, ha valaki nem csak a játékban szerencsétlen (bár ott karakter szinten ez pozitív tulajdonság).
Véleményeket olvasgatva azt kell mondjam, nem csak szerintem sikeredett ennyire jól ez a kártyajáték.
universegames.jpgboardgamegeek.jpgmonkeyswithfire.jpeg
Ha bármi kérdésed van, tedd fel és megpróbálom megválaszolni, ha pedig már volt szerencséd a játékhoz, és van kedved, akkor meséld el a leglehetetlenebb történetet, ami megesett veled!

(Képek a Googleről: amazon, boardgamegeek, monkeyswithfire, joker.si, orderofgamers, pixnet, reddit, redmmeple, universegames és saját képek.)

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anatolemondja.blog.hu/api/trackback/id/tr28744246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása